Lovaskalauz

A lovaglás egy haladó lovon végzett mozgástevékenység: a ló irányítása, egyensúlyozás és együttes ritmikus mozgás. Korábban elterjedt közlekedési mód volt, a mai világban már többen csak kedvtelésből, hagyományőrzés vagy sport céljából űzik. Ez utóbbinak komoly hagyománnyal rendelkező versenyeket rendeznek és számos lovassportág terjedt el.

A lovaglás rendkívül élménydús tevékenység, amely a test összes izmát megmozgatja, a lovas lelkére is hat, és folyamatos koncentrációt igényel. A kikapcsolódás mellett a lovaglás remekül használható terápiás célokra is, a fizikai és szellemi állapot javítása révén rendkívül pozitív hatással van a gyermekek fejlődésére, számos területen alkalmazható (autizmus, fogyatékkal élők, hiperaktivitás, szorongás, mozgáskoordináció és koncentrációképesség javítása).

Jármódok:

Lépés: A ló a legnyugodtabb, leglassúbb járásmódja, a lábak meghatározott sorrendben egymás után hagyják el, majd érintik újra a talajt.

Ügetés:[2] Olyan kétütemű mozgásforma, melynél az egymáshoz viszonyítva átlósan elhelyezkedő lábpárok egyszerre lendülnek a levegőbe, egyszerre érnek talajt.  

Vágta: Egymást követő ugrások sorozatából álló, háromütemű jármód. Két vágtaugrás között egy láb sem érinti a földet.

Lóversenyzés története 

Hazánkban a lóversenyzés nyugati mintáját gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós munkássága honosította és valósította meg. A mai lóversenyzés Angliából származik, itt rendezték meg hagyományosan a versenyek versenyét: a Derbyt, amely oly' népszerűségnek örvend, hogy a derbinapon még az angol parlament is felfüggeszti ülését. Az első Derbyt 1780-ban futották. Maga a derby név onnan származik, hogy 1779-ben a Jockey Club elnöke, Sir Charles Bunbury és Lord Derby elhatározták, hogy versenyt írnak ki.

• Galopp versenyzés: A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Leginkább angol telivérek vesznek részt a versenyeken, amely kimondottan erre a feladatra kitenyésztett lófajta. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást.
• Ügetőversenyzés: A hajtó versenykocsiban ül. A hajtó a kapcsolatot a lóval a szárral és az ostorral tartja, és ügyelnie kell rá, hogy a ló végig a lehető leggyorsabb ügető járómódban versenyezzen. Erre a versenyfajtára tenyésztették ki az ügetőló fajtát. Az ügetőversenyzés nem rendelkezik olyan nagy hagyományokkal, mint a galopp.Magyarországon az 1850-es években rendezték az első versenyeket.

A versenyek a ló ugrókészségét, képességét, ügyességét és engedelmességét, a versenyző lovas tudását teszik próbára különböző feltételek mellett. A nemzetközi előrejutáshoz a hazai versenyzőknek rendkívüli fontosságú, hogy megfelelő színvonalú, jó minőségű, nívós pályákon készülhessenek a külföldi megmérettetésekre.

A helyes ülés 

A lovaglás megtanulásának alapja a helyes ülés elsajátítása. A lovas a első nyeregkápához közel ülj. A testtartás egyenes, azaz a fej, a láb és a sarkak egy vonalban vannak egymással. A vállakat egyenesen, lazán leengedve hátul tartják, a fejet felemelve, egyenesen. A lovas a ló két füle között néz ki. A combok és a térdek belső felületükkel simulnak a ló oldalához. A lábszárak térdben kissé hajlítva, szabadon lógnak a ló oldala mellett. Csizmasegítséget úgy adhat a lovas, hogy a ló legjobban kidudorodó hasrészéhez nyomja a lábszárát. Ha a boka ellazult, gyorsabb iramban elveszítheti a kengyelt. A lábfejek úgy irányulnak kissé befelé és felfelé, hogy a sarok lesz a test legmélyebb pontja. A lábujjak érintkeznek a kengyelvassal.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat